Rákpestist terjesztő vörös mocsárrákokat fognak irtani Békásmegyeren
A békásmegyeri Barát-patak befolyójánál fognak összeszedni inváziós állatokat.
A békásmegyeri Barát-patak befolyójánál fognak összeszedni inváziós állatokat.
Bár hűvösebb idők jönnek, még van esély arra, hogy az árvíz levonulta után megint több legyen a szúnyog. A gyérítésük ugyanakkor sok kérdést felvet. Például azt, hogy miért nem tudunk leszakadni a kémiai módszerről, ami ártalmatlan rovarokra is veszélyes, miközben a csípőszúnyogok ellenállókká válnak rá. Rovarásszal eredtünk a vérszívók nyomába.
Egyelőre nem az invazív, hanem az őshonos szúnyogfajokban mutatták csak ki a nyugat-nílusi lázat, de a jövőben több kórokozót is terjeszthetnek a betolakodó fajok. A képlet azonban nem ilyen egyszerű, és szerencsére akad egy-két jó hír is.
Hosszabb lett a szúnyogszezon Magyarországon a korábbi évekhez képest, emiatt számítani lehet új betegségek megjelenésére – hívja fel a figyelmet a Pécsi Tudományegyetem (PTE).
Alig találtak őshonos halfajt a legfelső szakaszon: 20 ilyen jutott 500 egzotikus halra. Csukákkal próbálják felvenni ellenük a harcot.
Szaporodó mosómedve-állomány él vadon Magyarországon, amit immár képek is bizonyítanak. Az invazív faj komoly kockázatot jelenthet az őshonos fajokra, jelenlétüket tojásokkal megpakolt álfészkek bevetésével bizonyították kutatók.
A lakosság segítségét kérik az inváziós csípőszúnyogok terjedésének megfigyeléséhez a kutatók, és ehhez több módszer is rendelkezésre áll.
Páncélos, lyukat fúr a mederbe, és még az őshonos ragadozók számára is kockázatot jelent. Tavaly tűnt fel a természetvédelmi őröknek egy párducmintás harcsaszerűség, amikor lemerültek, hogy fotókat készítsenek a Hévízi-tó halfajairól. Utánanéztek, és nem örültek annak, amit megtudtak róla.
Inváziós szipókás rovarfajok elterjedésének és károkozásának felmérésében kéri a lakosság segítségét az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézete (ATK NÖVI).
Alapvetően természetes folyamat lenne, de az emberi tevékenység révén egyre gyorsabbá válik a nem őshonos, sokszor inváziósnak nevezett új fajok megjelenése. A gyakran egzotikus tájakról származó szúnyogok, kullancsok a globális felmelegedés eredményeként mind nagyobb eséllyel találnak megfelelő élőhelyet nálunk. Terjeszthetnek újfajta kórokozókat, ami egészségügyi problémákat eredményezhet, kiszoríthatnak őshonos fajokat, amivel az ökológiai egyensúlyt boríthatják fel, és persze gazdasági kárt is okozhatnak. Új sorozatunkban azt igyekszünk bemutatni, hogy mindennapjainkra milyen hatással van a klímaváltozás.
Egy sor trópusi betegségeket hordozni képes szúnyogfajt azonosítottak már Magyarországon. A számuk növekedésével nő a kockázata a trópusi betegségek megjelenésének is. További terjedésüknek biológiai gyérítéssel és integrált szúnyogirtási módszerrel lehet gátat szabni Kemenesi Gábor virológus szerint.
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont kutatóinak közreműködésével Szúnyogmonitor néven új weboldalt hoztak létre azzal a céllal, hogy a lakosság bevonásával feltérképezzék az emberre veszélyes kórokozókat, vírusokat is terjesztő, invazív csípőszúnyogfajok hazai terjedését. A közösségi tudomány (citizen science) jegyében létrehozott, lakossági megfigyelésekre épülő weboldal április elsején kezdte meg működését.
Van mitől félni a részben éghajlati okokból Magyarországon megjelenő új állatfajok miatt – állítják biológusok. A kormány azonban éppen most rekvirálja el a pénzt a felkészüléshez szükséges alapkutatásoktól.
Van mitől félni a részben éghajlati okokból Magyarországon megjelenő új állatfajok miatt, de a kormány épp most rekvirálja el a pénzt az alapkutatásoktól.